 |
| pókunk pohárral leboritva |
Én is többször leforráztam ill. megfagyasztottam a kezem már a két külön csap alatt, mint mindenki, pedig nem vagyok kezdő. A madzagos villanykapcsolóval kb. másodszorra sikerül fényt varázsolnom, persze a magzagot jóval a fejem felett fogom meg, nem a koszos részénél. A WC tartály kilincse nekem is csak kb. harmadszorra zúdítja le a vizet. Erről nincs is mit többet írni.
Egy másik dolog, ami sokkolja főleg a női nemet, az a pókok mérete Angliában. Nálunk még nem is láttam ekkorákat. Az én old lodge-omban vakolatlan terméskő fal van a szobán belül is, tele jókora résekkel. Az ősszel mikor ideköltöztem, az első öt percben találkoztam eggyel. Hatalmas volt, és ijesztő. Rögtön bebújt az egyik résbe és eltűnt. Az ágyam fejvégénél is van egy jókora rés, elporosodott pókhálóval, ekkorába több madárpók is beleférne. Csak reménykedtem első éjszaka, hogy nincs lakója a résnek és nem esznek meg reggelre. Aztán több fórumon is olvastam, hogy ez a nagyméretű pók teljesen tipikus az egész Királyságban. (Nem véletlen ihlette meg a Harry Potter íróját is) Másik élmény, mikor kinyitod a szobád ajtaját mikor hazajössz és kapsz egy hatalmas pókháló pakolást az arcodba, aminek a közepére elképesztő gyorsan, mint egy nagy W betű ereszkedik le egy pók. Egyik este Andival a konyha előtt a szőnyegen üldögéltünk, mikor egy hatalmas pók elszaladt mellettünk és megállt. Ilyedten felugrottam, Andi visongott, hogy nehogy agyon agyoncsapjam, én mint akit kilőttek pattantam fel de csak a gépemért mentem, hogy megörökítsem. Olyan gyorsan szaladt, hogy egy képen sincs rajta! Mindig kiszaladt a képből. Nagyon gyorsak, hosszú vaskos lábaikkal. Végül sikerült egy pohárral leborítani és úgy lefotóznom. Andi utána kivitte a szabadba és elengedte. Valaki mesélte, hogy majd ha bejön a jó idő, akkor napi 4-5 pók is megfordul a szobánkban. Ahhh….lesz majd visongás. Részemről is.
Egy másik dolog, ami sokkolja főleg a női nemet, az a pókok mérete Angliában. Nálunk még nem is láttam ekkorákat. Az én old lodge-omban vakolatlan terméskő fal van a szobán belül is, tele jókora résekkel. Az ősszel mikor ideköltöztem, az első öt percben találkoztam eggyel. Hatalmas volt, és ijesztő. Rögtön bebújt az egyik résbe és eltűnt. Az ágyam fejvégénél is van egy jókora rés, elporosodott pókhálóval, ekkorába több madárpók is beleférne. Csak reménykedtem első éjszaka, hogy nincs lakója a résnek és nem esznek meg reggelre. Aztán több fórumon is olvastam, hogy ez a nagyméretű pók teljesen tipikus az egész Királyságban. (Nem véletlen ihlette meg a Harry Potter íróját is) Másik élmény, mikor kinyitod a szobád ajtaját mikor hazajössz és kapsz egy hatalmas pókháló pakolást az arcodba, aminek a közepére elképesztő gyorsan, mint egy nagy W betű ereszkedik le egy pók. Egyik este Andival a konyha előtt a szőnyegen üldögéltünk, mikor egy hatalmas pók elszaladt mellettünk és megállt. Ilyedten felugrottam, Andi visongott, hogy nehogy agyon agyoncsapjam, én mint akit kilőttek pattantam fel de csak a gépemért mentem, hogy megörökítsem. Olyan gyorsan szaladt, hogy egy képen sincs rajta! Mindig kiszaladt a képből. Nagyon gyorsak, hosszú vaskos lábaikkal. Végül sikerült egy pohárral leborítani és úgy lefotóznom. Andi utána kivitte a szabadba és elengedte. Valaki mesélte, hogy majd ha bejön a jó idő, akkor napi 4-5 pók is megfordul a szobánkban. Ahhh….lesz majd visongás. Részemről is.
No comments:
Post a Comment