Monday, September 27, 2010

A kocka el van vetve

Délelőtt megjavították a tető elől, itt voltak a vízvezeték szerelők is, WC kagylók cseréje, padlófűtés ellenőrzése....gyorsan végeztek, el tudtam menni még intézni az utazásom.
Este megírtam Kimberlynek, hogy megvan a repjegyem okt.15-re.
Kezdhetek lassan csomagolni.
http://www.youtube.com/watch?v=HbVRA6ZAhKo

Sunday, September 26, 2010

Őszi szürke vasárnap reggel

Reggelire kakaós csigát ettem amit még éjjel sütöttem Adriéknak.
Éppen nem esett, elmentem kocogni egy kicsit az uszoda környékére, a hegyek nem látszanak a párától, szürkeség mindenhol sehol egy lelek. Isteni volt, közben tornászgattam is. Egy tócsában láttam hogy szitál az eső, nem is kicsit, egyre jobban.
Élveztem az arcomon a párát, felvettem a kapucnimat, aztán futás haza.
Útközben még szedtem egy-két piros bogyós csipkebokor ágat a vázába, hullott diót.

Saturday, September 25, 2010

Ügyintézések

Tegnap lementem G városba papához.
Reggel 8-kor már ott voltam, nagyon hatékony volt a napom, el sem hiszem.
Mondtam a papának, hogy jönnek az ORSZItól megnézni őt, hogy jogosult-e az ápolási szintje az otthonba való bejutásra, kértem hogy csak feküdjön és ne szólaljon meg, legyen kicsit elesett....röviden...bejött a pasi, apám kivirult, minden kérdésre remek állapotot produkált, már az infarktus kerülgetett annyira magam alatt voltam, a pasi állandóan leintett, hogy ne befolyásoljam, ő akar az állapotáról személyesen meggyőződni. Mikor már azt hittem mindennek vége, akkor fordult a kocka, mert kiderült hogy, pont ma reggel milyen panaszai kezdődtek szegénykémnek. Egyik szemem sírt a másik nevetett.
Na elment a pasi, de előtte közölte hogy a papa teljesen jogosult az otthonra. Hurrá.
Utána felhívtam a helyi szoc.gondozót, hogy adományként elfogadják-e a mama ruháit. 
Szerencsére pont ma volt ingyenes ruha osztás a nyugdíjas napközi udvarán, azonnal odafuvaroztam 5 zsák ruhát, ennyi fért a csomagtartómba. Onnan az önkormányzathoz mentünk, a bankba, stb....bejelenteni a mama halálát. Mindenhol sikerrel jártunk. 
     Délben otthon ebédeltünk amit én vittem itthonról, utána bikinibe kiültem az erkélyre napozni, királyság volt. Papa is kijött a szuper kerti székekben üldögéltünk amit vettem nekik a nyár elején és még ki sem volt bontva. 
Szegény papa olyan összetört és szomorú volt, de jót beszélgettünk és bóbiskoltunk ott a napon. Fél háromkor elindultam vissza, de előtte megtömtem megint a csomagtartót dugig további zsákokkal a mama ruháival, ezeket majd holnap beadom itt az itteni öregek otthonának, had kapjanak ők is. El sem hiszem, hogy ennyi ruhája volt szegény mamának, a rengeteg kabátot még nem is említettem ami külön van. 
Szóval visszaértem B-re, már fél 4-re és egyből az egyik általános iskolába mentem, mert az Eszter megkért hogy fotózzak neki, most volt a kőfestő verseny megnyitója programmal, stb.....ott segítettem 6-ig. 
Utána Adrival szinte egyszerre értünk haza és jót beszélgettünk. Most jött meg a barátja is külföldről.
Este még főztem egy mosófazéknyi paradicsomos káposztát, meg cukkinit, meg birsalma kompótot. 
Már azt hittem mindjárt összeesem. Éjjel 1-kor feküdtem le.
Ma reggel átvittem a ruhákat az öregek otthonában, délelőtt átmentem az Eszterhez, hogy a képekből csináljak slide show-t és egy blog oldalt neki, du. 2-6-ig mentem a parókiára a gyerekekhez. 
Vasárnap asszem Etyekre megyünk borozni a fotóklubbal. 
Na ez mindig jó szokott lenni, hű de várom. 

Thursday, September 16, 2010

getting crazy about magyar bürokrácia

Bürokrácia magyar módra

Beadtam apu (82) és felesége (76) kérelmét B városunk idősek otthonába. Általam jogosultak, mivel ők G városban laknak, én meg B városban. Állandó, végleges elhelyezést kértünk, ezért a kérdőív elején az "a" pontot karikáztuk be, nem a "b" pontot, ami az átmeneti, ideiglenes elhelyezésre való kérelem.
A papa csak a mama révén jogosult, mert a mama rosszabb állapotban van, első vizsgálat alapján bekerült, papa ápolási szintje nem éri el a 4 órát, de mama révén beveszik.
Mama 3 hét múlva meghalt strokeban, az otthon elutasította a papa kérelmét, mert így egyedül nem jogosult az ápolási szintje.
Fellebbeztem az ORSZI felé, mert azóta jelentős állapot változáson esett át ő is.
Az első vizsgálatot SZ város munkatársa végezte, mivel papa G városa odatartozik.Hozzájuk küldtem ergo a felülvizsgálat kérelmemet, indoklás: papa az elmúlt hetekben súlyos epe műtéten esett át, lelkileg megtörte felesége elvesztése. Felhívtak, hogy nagyon sajnálják, a felülvizsgálatot egy harmadik K megye munkatársa fogja már elvégezni. De időközben rendelet változás történt aug.17-én, ezért ha az otthon vezetője elfogadja a papa jelentkezését, akkor én visszavonhatom a fellebbezési kérelmemet és még a 2.000 FT fellebbezési díjat is visszakapom.
Nosza felhívtam az otthon nagyon kedves vezetőjét, persze menjek be új nyomtatványokért, mert én még az aug.17-i rendelet változás előtt nyomtatványokon adtam be a kérelmet. Újra el kell mennünk a házi orvoshoz G városba, hogy kitöltse az melléklendő orvosi véleményt. Mindent a nulláról kell kezdeni.
Jaaaa.... és ezzel elveszítjük az 2 hónapja bent lévő sorszámunkat!
Felhívott SZ városban lévő ORSZI, hogy nem jó a fellebbezésem, mert én írtam alá és nem a papa mivel ő a kérvényező. Mivel papa intézőképtelen, én intézek mindent, mindenki tudja. Az első kérelmet és egyéb csatolmányait még ő írta alá, de a lassan 2 hónapja tartó problémáktól megkíméltem, mert csak sírdogál, hogy őt miért nem veszik be.
Felvetettem, hogy a fellebbezésemkor csatolt kórházi vaskos zárójelentés alapján mivel már úgyis látták egyszer az ORSZItól a papát, nem lehet-e elfogadni a fellebbezést. Nem lehet, ragaszkodnak hozzá, hogy vigyük le papát megtekintésre G városba, és K megyéből odajön megnézni majd az ORSZI munkatársa.
Mindenkinek felesleges benzin pénz időrablás és idegölés..............
Drága mama, nagyon szép temetést rendeztem neki.
A Fiumei úton volt szórásos temetése. 14-en voltunk.
Szép szeptember végi napsütés volt, mikor elment közülünk utolsó útjára. Szívünkben mindig tovább él.

Friday, September 10, 2010

lets go to Italy for the weekend

Zuhog egész nap az eső, de sebaj, mindjárt indulok kirándulni Olaszországba.
Csak azt tudnám mibe menjek. Talpig fehérbe asszem, mert azt szeretem. Te jó ég már sötét este van.
Hogy lehet sötétben, esőben elindulni egy napos mediterrán helyre???
Szendvicsek készen, egy rakás ruha és egyéb kellék erre a rövid időre, őrület.
Nem szeretek elindulni, de ha mát úton vagyok, akkor Okay.

Thursday, September 9, 2010

Megint eső


Ma olyan párás volt az idő reggel, hogy a frissen mosott hajam begöndörödött.
Kimentem a Fiumei úti temetőbe, megrendeltem a mama temetését. Utána végig sétáltam a teljes temetőt, sehol egy lélek, bár inkább embert kellene mondanom. Gyönyörű parkosítás,  mókusok szaladgáltak a fűben a lábam előtt békésen. Érdekes nevek, szép síremlékek szobrok.
Ebéd után átmentem a Kamara erdőbe az otthonba, átvittem papa új papírjait.
Este fogorvos a Fehérvári úton. 6-ra mentem, 7-kor hívtak be. Nem baj olvasgattam addig bugyuta angol novellákat. Csodás volt az ég naplementekor a Sas hegy felett.

Friday, September 3, 2010

Nyárutó

Ma olyan klassz illatok voltak a levegőben.
Nyár végi illata volt a levegőnek, üde virág illat jött a kertekből ahogy mentem a buszmegálló felé reggel a kis mellék utcákon. A buszon diákok, iskolakezdés illata, új papír és új ceruzák, tankönyvek szaga.
Elfelejtett emlékek. Tisztítószerek, parfümök friss illata is megcsapta az orrom néha.
Micsoda illatorgia, üde boldog gyermekkor feeling.
Délután sütöttem rumos ír almatortát,  utána elvittem a papát magammal a fotókiállításunk megnyitója.
Megdicsért,  mint régen a tanévnyitók után. Jót sétáltunk hazafelé a még napos de kicsit csípős estében.
Már hullik a szilva, dió, alma, a mellékutcák mint terített asztalok várják az élelmes vándort.