Visszajöttem

mai iparnegyed japán kert stílusban

hazafelé

The Old Lodge ahol lakunk

tavasz Wittonban

 Már itt vagyok Johnnál. Minden a szokásos mederben, jó volt a megérkezésem is Pestről, azon kívül hogy hajnal fél 3-kor keltem. Már a buszon Londonból megismerkedtem egy magyar hölggyel (ő is angoltanárnő még otthon) szintén jön ki ide dolgozni egy céghez. 

Judit várt a busznál, annyira jól esett, nagyon örültem neki, segítettünk a hölgynek telefonkártyát venni,feltölteni, stb...tuti örült nekünk, telefonszámot cseréltünk, még egy új barát, aztán shoppingoltunk jó sokáig a Bullringen, már majd összeestem.
Hazamentünk a lodge-ba, és mikor a temetőben voltunk már, pont jött az Anikó. Ahogy elnéztem ő már totál angol lett. Mezitlábas papucsban, vagány pólóban, létfontosságú kalapban. Otthon kajáltunk, aztán elmentünk még sétálni hármasban. Az összeesésig sétáltunk egy Judit által újonnan felfedezett parkban amit szerinte azonnal látnunk kellett. Gyönyörűen parkosított iparnegyed, japán kert, tavacska, kanadai ludak, minden virágzik egész Angliában nyár van, de mikor végeztünk és haza akartunk menni, be volt zárva a kapu ott jött rám az infarktus...hálisten bakhátas volt az út, és a szélén nagyobb volt a rés alul, és kigurultunk alatta....hát elég ideges lettem, minden kamera látott bennünket, mert ez egy iparnegyed. Aztán gyorsan hazamentünk és elájultam az ágyba.
majd még írok most megyek sétálni Johnnal.
Na voltunk a Morrison's-ban is vásárolni, vettem egész hétre finom kajákat, ( meleg marhahúsos és vesés pite, lazac, meg még halak, meg sütik, gyümik, kecske tej....) 

Elmentünk este megkerülni 2 tavat, jött az egyik kutyás pasi, végig beszélt hozzám, egy kva szót sem értettem annyira tájszólással beszél, szegény csak les, mit bólogatok annyit " oh yeah,...great...okay....see you later.." nézett utánuk hosszan ahogy mentünk haza....