Reggel 8-kor már ott voltam, nagyon hatékony volt a napom, el sem hiszem.
Mondtam a papának, hogy jönnek az ORSZItól megnézni őt, hogy jogosult-e az ápolási szintje az otthonba való bejutásra, kértem hogy csak feküdjön és ne szólaljon meg, legyen kicsit elesett....röviden...bejött a pasi, apám kivirult, minden kérdésre remek állapotot produkált, már az infarktus kerülgetett annyira magam alatt voltam, a pasi állandóan leintett, hogy ne befolyásoljam, ő akar az állapotáról személyesen meggyőződni. Mikor már azt hittem mindennek vége, akkor fordult a kocka, mert kiderült hogy, pont ma reggel milyen panaszai kezdődtek szegénykémnek. Egyik szemem sírt a másik nevetett.
Na elment a pasi, de előtte közölte hogy a papa teljesen jogosult az otthonra. Hurrá.
Utána felhívtam a helyi szoc.gondozót, hogy adományként elfogadják-e a mama ruháit.
Szerencsére pont ma volt ingyenes ruha osztás a nyugdíjas napközi udvarán, azonnal odafuvaroztam 5 zsák ruhát, ennyi fért a csomagtartómba. Onnan az önkormányzathoz mentünk, a bankba, stb....bejelenteni a mama halálát. Mindenhol sikerrel jártunk.
Délben otthon ebédeltünk amit én vittem itthonról, utána bikinibe kiültem az erkélyre napozni, királyság volt. Papa is kijött a szuper kerti székekben üldögéltünk amit vettem nekik a nyár elején és még ki sem volt bontva.
Szegény papa olyan összetört és szomorú volt, de jót beszélgettünk és bóbiskoltunk ott a napon. Fél háromkor elindultam vissza, de előtte megtömtem megint a csomagtartót dugig további zsákokkal a mama ruháival, ezeket majd holnap beadom itt az itteni öregek otthonának, had kapjanak ők is. El sem hiszem, hogy ennyi ruhája volt szegény mamának, a rengeteg kabátot még nem is említettem ami külön van.
Szóval visszaértem B-re, már fél 4-re és egyből az egyik általános iskolába mentem, mert az Eszter megkért hogy fotózzak neki, most volt a kőfestő verseny megnyitója programmal, stb.....ott segítettem 6-ig.
Utána Adrival szinte egyszerre értünk haza és jót beszélgettünk. Most jött meg a barátja is külföldről.
Este még főztem egy mosófazéknyi paradicsomos káposztát, meg cukkinit, meg birsalma kompótot.
Már azt hittem mindjárt összeesem. Éjjel 1-kor feküdtem le.
Ma reggel átvittem a ruhákat az öregek otthonában, délelőtt átmentem az Eszterhez, hogy a képekből csináljak slide show-t és egy blog oldalt neki, du. 2-6-ig mentem a parókiára a gyerekekhez.
Vasárnap asszem Etyekre megyünk borozni a fotóklubbal. 
Na ez mindig jó szokott lenni, hű de várom.
No comments:
Post a Comment