Sunday, September 26, 2010

Őszi szürke vasárnap reggel

Reggelire kakaós csigát ettem amit még éjjel sütöttem Adriéknak.
Éppen nem esett, elmentem kocogni egy kicsit az uszoda környékére, a hegyek nem látszanak a párától, szürkeség mindenhol sehol egy lelek. Isteni volt, közben tornászgattam is. Egy tócsában láttam hogy szitál az eső, nem is kicsit, egyre jobban.
Élveztem az arcomon a párát, felvettem a kapucnimat, aztán futás haza.
Útközben még szedtem egy-két piros bogyós csipkebokor ágat a vázába, hullott diót.

No comments:

Post a Comment